Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete állásfoglalása „A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről” szóló törvénytervezet vonatkozásában

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) nevében nagy részben egyetértünk azzal a jogalkotási szándékkal, amelynek célja, hogy szakmai segítséget és még jobban átlátható szabályozást biztosítsanak a köznevelés területén, hiszen ez mindannyiunk érdeke. Viszont szomorúan tapasztaltuk, hogy a Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvénytervezetet, mely jelentős szakmai kérdéseket érint, nem előzte meg a tervezet társadalmi, szakmai egyeztetése.

Állásfoglalásunk az egyéni munkarend bevezetése valamint a kötelező osztályozás tekintetében

1. Az egyéni munkarend tekintetében egyetértünk azzal, hogy a tanköteles korú tanulók iskolákon kívüli oktatása további szakmai szabályozást igényel, azonban a törvénytervezet néhány pontja további pontosítást, illetve véleményünk szerint kiegészítést igényel. Alapvető értelmezési kérdés, hogy az egyéni munkarend fogalma mit jelent: ezt melyik jogszabály fogja definiálni? Az egyéni munkarend kérvényezésére vonatkozóan felhívjuk a törvényalkotó figyelmét az alábbiakra, illetve javasoljuk a következőket:

  1. A tervezet szerint 16. §(6) „az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot”. Szakmai okok miatt javasoljuk, hogy az engedélyeztető szervnek kötelessége legyen ezeken szakmai szervezeteket a döntési folyamatba bevonni, enélkül ne születhessen a tanuló státuszáról döntés.
  2. A tervezet szerint egy évben egy alkalommal lehet kérelmezni az egyéni munkarendet. Szeretnénk pontosabban látni, mit jelent a „megakadályozó körülmény”, mely körülmények tartoznak ide.
  3. Az iskolába járás tekintetében a hosszan elhúzódó hivatali ügyintézés meglehetős bizonytalanságot eredményezhet, ezért javasoljuk, hogy a jogorvoslatra beadott igényeket független szakmai vélemény alapján, lehetőleg gyorsított eljárásban vizsgálják ki.
  4. Az adminisztráció csökkentése érdekében javasoljuk, hogy az egyéni munkarendet visszavonásig adják meg a tanulónak. Csak abban az esetben legyen külön eljárásban felülvizsgálat, amelyikben az éves vizsgán probléma merülne fel a tanuló haladását illetően.

2. Egyesületünk eddigi gyakorlata alapján a továbbiakban is támogatja az iskolakezdeményezéseket. Az utóbbi időszakban problémaként merült fel, hogy a kislétszámú iskolák számára a jelenlegi iskolalapítási szabályozás aránytalan terhet jelent, pedig ezek a kisiskolák segíthetnék a jelenleg magántanulói státuszban lévő olyan tanulók tankötelezettségének iskolai teljesítését, akik számára a kislétszámú csoportban történő fejlesztés a legelőnyösebb. Ezért kérjük a törvényalkotókat, hogy fontolják meg, hogy a bizonyos létszám alatt működni akaró kisiskolák alapítása és működtetése könnyített módon történhessen. Egyesületünk felajánlja, hogy ennek a szabályozásnak a kidolgozásához eddigi tapasztalataink alapján segítséget nyújtunk.

3. Bár a kötelező osztályozás bevezetése a 2011. évi CXC. törvény 9. § (9) alapján nem érinti az alternatív kerettanterv szerint működő iskolákat, a tervezet erőteljesen hátrányosan érinti azokat az alternatív iskolákat, amelyek eddig külön miniszteri engedéllyel rendelkeztek arról, hogy a szöveges értékelést kizárólagosan alkalmazhatják.

Szeretnénk felhívni a törvényalkotók figyelmét arra, hogy az értékelésnek csupán az egyik funkciója a visszajelzés. Az alternatív iskolák pedagógiájában az értékelés kiemelt szerepű pedagógiai eszköz, a visszajelzés mellett a motiváció, az önreflexió, a diagnosztizálás eszköze, melyet az adott alternatív pedagógiai paradigma sajátosságai határoznak meg. Ezekhez az alternatív pedagógiai működésekhez az ötfokú skálán való érdemjeggyel való osztályozás nem illeszthető hozzá. Az alternatív pedagógiák ezen gyakorlatai már a korszerű pedagógia egyéb területén is megjelentek: a XXI. századi elvárásokhoz illeszkedően az oktatás-nevelésben használt mérés-értékelési rendszerek erősen differenciálódtak, a célcsoport szerint személyre szabottá váltak, felváltva a régi, hagyományos, 1-től 5-ig használt érdemjegy-skálát. Emlékeztetjük a törvényalkotót, hogy ez a koncepció érvényesült az új Nat tervezetében is, melyben a 3. osztály végéig “a motivált tanulás megőrzése és a fejlődési eltérések értő kezelése érdekében” csak a szöveges értékelést tartják helyesnek. Természetesen jogos igény, hogy a szülő kérésére vagy továbbtanulás esetén minden tanuló az általánosan használt osztályzatokat is megkapja – erre eddig is volt minden alternatív iskolában lehetőség.

Az Emmi honlapján található indoklás is ehhez az igényhez kapcsolható: „A szülő, a tanuló számára egyértelmű visszajelzést az elért teljesítményről az osztályzatok, érdemjegyek teremtik meg.”Erre válaszul jelezzük, hogy az alternatív kerettantervű iskolákba járó tanulók és szüleik eddig is maguk választották ezeket az iskolákat, igényelve és elfogadva azok sajátos pedagógiai működését. Ezzel együtt, ahogy fentebb is írtuk, az alternatív kerettantervű iskolák eddig is vállalták, hogy a szülő kérésére bármikor, vagy iskolaváltás esetén osztályozzák tanulóikat. (Hozzátesszük, hogy az alternatív kerettantervek bevezetése óta még soha nem kérte egyetlen szülő sem gyermeke osztályzását pusztán tájékoztatásul, kizárólag az iskolából való távozás miatt volt csak erre szükség.) Ezért kérjük, hogy azok az iskolák, amelyek a minisztertől már engedélyt kaptak a szöveges értékelés irányába történő eltérés tekintetében, továbbra is ennek megfelelően, kötelező osztályzás nélkül értékelhessék a tanulóikat a kerettanterv illetve az eltérési engedély hatálya alá eső évfolyamokon.

2019.06.20. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöksége