Vírushelyzet az európai iskolákban, 2020. november

Bak Zsófia beszámolója az ECNAIS 2020. 11. 27-i online találkozójáról, 1. rész

Az ECNAIS minden évben két találkozót szervez: egy tavaszi konferenciát és egy őszi szemináriumot. E rendezvények minden szervezet számára nyitottak, aki befizeti éves tagdíját és a konferencia költségeit vállalja.

A pandémiai helyzetben 2020 tavasza óta ezeket a találkozókat  online formában tartjuk meg. A jelen cikkben a 2020 őszi konferencia tapasztalatait kívánom megosztani az érdeklődőkkel.

A konferencia mi másról, mint a járvány okozta helyzet taglalásáról szólt az oktatás területén. A jelenlévő országok képviselői sorra beszámoltak az országukban előállt helyzetről, és így nem csak azokat a számokat ismerhettük, meg, melyeket bárki letölthet az internetről, hanem első kézből szerezhettünk információt a gyerekek, a szülők és a tanárok életéről, helyzetük változásáról, és a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásukról.

A felszólalók beszámolóit az abc sorrendjében ismertetem.

Csehország

A következő a távoktatással kapcsolatban az a tapasztalat, hogy jobb a tanárnak, ha az osztályteremből tartja az online óráját. Serkentően hat rá. Jelenleg sok helyen zajlik hybrid oktatás.

Csehországban a kormány szintjén sok megbeszélés folyik  a magánoktatás helyzetéről (mivel az oktatási miniszter egy volt egyesületi vezető lett).

Az sni-s iskolákat is bezárták. Az iskolákban az online oktatás – a szülők komoly segítségével – jól ment.

Bulgária

Az egész ország területén erős WiFi van, ami az online oktatás elengedhetetlen feltétele. Mind a tanárok, mind pedig a szülők számára ez egy teszt helyzet: végre erősen látszott, hogy a tanárok igen fontos szerepet játszanak az oktatásban. Minden évfolyamon zajlott online oktatás a szülők segítségével. A sikeres hármas együttműködés a szülő – tanár – diák között elengedhetetlen. A diákok most tanulták meg, hogy a számítógéppel egyebet is lehet csinálni, mint játszani; a tanárok pedig azt tanulták meg, hogy az együttműködéseknek más módja is létezik.

Finnország

Finnország alig fertőzött. Az iskolák nyitva vannak. Alacsonyak a fertőzöttségi mutatók, noha Helsinki körzetében a tendencia erősödik. Elképzelhető, hogy ez távoktatáshoz fog vezetni. Ehhez jó infrastruktúra, erős IT háttér szükséges.

Az előző hullámban, amikor a távoktatás működött, azt vették észre, ahogy a jó, hajtós diákság 0-24-ben, egész nap tanult, a tanáraik és szüleik ráhatása kellett, hogy leálljanak. (A tanárok egy részére is vonatkozott ugyanez a túlteljesítés.)

Jelenleg minden elő van készítve arra, hogy a diákok home-schooling-ban tanuljanak, de ők jobban szeretnek az iskolában tanulni.

Franciaország

Az első hullám után a diákok 5%-a hiányzott, szeptemberben ez az arány már alacsonyabb volt.

A magániskolák egyik-másikában problémaként merült fel, hogy a szülők nem akartak fizetni, mivel a gyerek nem járt be az iskolába.

Franciaországban tilos az otthon-oktatás (home-schooling), de azért előfordul: erős lobbi zajlik a legalizálása ellen.

Görögország

Az első hullámban az infrastruktúra hiányosságai miatt az otthonról tanulás önkéntes alapú volt. Emiatt semmi új anyagot nem tanítottak a kollégák. A második hullámban a távtanulás kötelező lett. A magániskolák jobban teljesítenek.

A kisiskolásokkal kapcsolatosan probléma, hogy a szülők nagy részének dolgoznia kell. Jelenleg a hybrid oktatás is folyamatban van. A gyengébb tanulók kicsivel több törődést, másfajta, esetleg több feladatot is kaptak.

Hollandia

Az iskolák általában jól teljesítenek az online oktatásban. A hybrid jellegű tanórák azok, amik nagyon igénybe veszik mind a tanárokat, mind pedig az osztályteremben tanuló diákokat.

Az ország északi és keleti része jól teljesít, délen és nyugaton rosszabb a helyzet. Az iskolák általában nyitva vannak, működnek, de sok iskolát kellett már bezárni, és van, ahol néhány napra hybrid oktatási formára tértek át, ami rendkívül nehézkes.

Az alsóbb osztályokba járó diákok számára a dolgok közel sem egyszerűek. Gyakran a tanár jelzi nekik, hogy  ne dolgozzanak 15-16 órákat, mert az egészségük forog veszélyben.

Nagy-Britannia

A kormány prioritása, hogy az iskolák nyitva legyenek, de nem jó a helyzet. Néhány független iskolát be kellett zárni vagy összevonni más iskolával. A bentlakásos intézetek különösen nehéz napokat élnek át.

Az online oktatás jobban ment a magániskolákban, hozzáadott érték képzésére is jutott az energiájukból, lehetőségeikből.

A következő tanév ijesztő kérdése: fognak-e tudni a szülők áldozni gyerekeik oktatására, fognak-e tudni tandíjat fizetni?

Természetesen a Brexit is egy bizonytalansági tényező. Állami ellenőrzések megindulása várható, ami a független szektor számára újdonság.

Néhány vizsgát lemondtak, ami dühöt és frusztrációt váltott ki a oktatás szereplőiből.

A tanárok teljesítőképességük határára értek.

Olaszország

Hasonló a helyzet a többi országhoz, semmi kirívóról nem lehetne beszámolni.

Az emberek felkészültebbek a második hullámban. A katolikus iskolákat összefogó egyesület (az ECNAIS tagja) már a nyáron igyekezett felkészíteni tagjait – és más érdeklődőket – az elkövetkezendőkre. Olaszországban jelentős regionális különbségek vannak.

A második hullámban több a bizonytalanság. Fontosnak tartják, hogy a gyerekeket mindenképpen egy pozitív érzeteket sugárzó környezet fogadja az iskolákban.

A tanároknak törődni kell a gyerekekkel való közvetlenebb viszony kiépítésével: motiválni kell őket, és tájékoztatni őket arról, mi várható a jövőben.

Portugália

A portugál egyesületet próbára teszi a jelen helyzet, ugyanakkor ők is nagyobb aktivitásról számoltak be: a tagok jobban belevetik magukat a közös munkába, mint eddig bármikor.

A független iskolák számára nehéz a helyzet. A szülők nem akarnak mindenért fizetni. Másrészt viszont rengetegen indultak meg az állami szektorból a magániskolák felé, mivel a dolgok jobban működnek a magániskolákban, mint az állami szférában. Jobban megoldják az online oktatást is. Megtanulták mind a tanárok, mind a szülők és a diákok, hogyan lehet a hangsúlyt az iskolai jelenlét helyett  az online oktatásra-tanulásra helyezni .

A magániskolákban sokkal több tanár dolgozik, mint az államiakban, és a tanárhiány most komoly gond,

Spanyolország

Az első időkben 100%-ban online oktatás zajlott,  a szülők elfogadták ezt az új helyzetet. A második hullámban most minden iskola nyitva van, de tele problémákkal: megfertőződött tanárok, diákok; hybrid helyzetbe kényszerülés. A szülői értekezletek online zajlanak, aminek köszönhetően a jelenlét szinte 100%-os.

Svédország

Az iskolák nyitva vannak, aki esetleg megbetegszik, otthon marad. Ez tanárra is, és diákra, valamint az állami és a magánoktatásra is egyaránt igaz.

 

A konferencia-sorozat, melyben az európai társ-szervezetek tapasztalatait osztják meg egymással folytatódik.

Egyesületünk a továbbiakban is tájékoztatja tagjait e sorozat további eseményeiről, azok tartalmáról, tapasztalatairól és tanulságairól.

Az ECNAIS bemutatása itt olvasható.

Az ECNAIS története itt olvasható.

Ajánljuk még: Vírushelyzet az európai iskolákban, 2020. április