Az alapítványi és magániskolák színei
Kilencedik alkalommal adta át idén az Alapítványi-és Magániskolák Egyesülete az egyesület alapítójáról elnevezett Várhegyi György-díjat, amelyet olyan pedagógusok kapnak, akik kiemelkedőt nyújtottak egy alapítványi, vagy magániskola létrehozásában, fenntartásában. A díj apropóján úgy gondoltuk, ideje szétnézni az alapítványi iskolák háza táján.
„Az alapítványi iskolák a társadalom két szélső pólusára koncentrálnak: a legszegényebbek és a leggazdagabbak tanulnak ilyen intézményekben. A legtöbb embernek persze csak az elitképzés jut eszébe, ha ezekre az iskolákra gondol, pedig a legfontosabb missziója az alapítványoknak éppen az, hogy olyanokhoz is eljuttassák az oktatást, akik valamiért kiestek a rendszerből. Akár azért, mert olyan leszakadó terülteken laknak, ahol az állam már nem képes fenntartani egy iskolát, akár azért, mert diszlexiások, szellemi vagy fizikai sérültek, tehát speciális szükségleteik vannak” – mondja a népszerű tévhitről Horn György, aki egy személyben az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Igazgatója, és az AME elnöke. „Éppen a kettősség miatt én jobb szeretem független iskoláknak hívni az alapítványi iskolákat, hiszen az államtól függetlenül, de állami feladatokat vállalnak fel. Sajnos a mindenkori kormányok inkább erre az első kitételre figyelnek oda, s ehhez mérten elég szűkre szabják a támogatást, csak az alapnormatívát kapják az iskolák a gyerekek után. Többek között azért is jött létre 1992-ben az AME, hogy összefogja és segítse a független iskolákat. Az egyesület igyekszik minden fontosabb kormányzati és önkormányzati oktatási szakmai szervezetbe delegálni egy tagot, hogy ott lobbiznak és érvényesítsék az alapítványi iskolák érdekeit.
A lobby tevékenységnek köszönhetően sikerült például 2006-ban tető alá hozni a ’Közoktatási Egyezmény a Hátrányos Helyzetű Gyerekek Támogatására’ című szerződést, amelynek értelmében az alapítványi szférában működő intézmények öt éves hátránykompenzációs támogatásra pályázhatnak. Ennek összege 129 ezer forint diákonként egy évre. Ez a pénz egyébként még mindig csak fele annak, amennyit az egyházi iskolák alanyi jogon kapnak a gyerekek után, és mindössze a kiadások egyharmadát fedezi. Magániskolát pedig teljesen lehetetlen fenntartani, mert ők csak a normatív támogatás egyharmadára jogosultak, ezért az az általános gyakorlat, hogy a kezdeményező magánszemély létrehoz egy alapítványt, amellyel már pályázhat a támogatásokra.” – meséli Horn György a független iskolák működési nehézségeiről. „De az AME nem csak pénzügyileg igyekszik segíteni az alapítványi iskolák munkáját. Szakmai szervezetként egy saját minősítési rendszert dolgoztunk ki. Az AME minősítését elnyerő intézményekről a szülők és diákok is tudhatják, hogy a színvonalas oktatás garantált. Másrészről a tájékoztatásra is nagy hangsúlyt fektetünk. Kiadványainkkal és a honlapunkkal állandó segítséget kívánunk nyújtani a kollégáknak a gyakran változó jogszabályok útvesztőjében, hiszen súlyos pénzektől lehet elesni, ha nem megfelelően vagy nem megfelelő helyre pályáznak az intézmények.”
Az érettségit követő szakképzési intézmények egyharmadát, az alapfokú művészetoktatási intézmények hatvan százalékát működtetik alapítványok. Az iskolák nagy száma, és sikerei ellenére, független iskolát alapítani és fenntartani nem könnyű feladat, s kiemelkedőt nyújtani egy ilyen szerteágazó és sokrétű szférában még nehezebb. Nézzük meg, kiket talált idén díjazásra méltónak az AME kuratóriuma?
Kürt Két-tannyelvű Gimnázium
A poszthumusz kitüntetett Herczeg Éva kilenc tanártársával 1991-ben alapította a Kürt Gimnáziumot. Akkor a Kürt csak egy kéttantermes kísérlet volt, mára azonban „rendes” intézménnyé nőtte ki magát. Az angol-magyar két-tannyelvű gimnázium igencsak jó eredményekkel büszkélkedhet: a 2008-ban végzett évfolyamból mindenkinek van felsőfokú nyelvvizsgája, és minden diák bejutott valamelyik felsőfokú oktatási intézménybe. A gimnáziumban öt éves képzés folyik, melyből az első év nyelvi és informatikai előkészítő. A nyelvtudás nem felvételi követelmény – a jelentkezőknek központi felvételit kell írniuk – a havi 50 ezer forintos térítési díj azonban az.
Ballagó “Kürtösök”
És hogy miben más a kürt, mint a többi két-tannyelvű gimnázium? Herczeg Éva szavaival élve: „A Kürt nem annyira egy hely, mint inkább egy eszme. Nem egy omladozó épülethez kötődő és annak rugalmatlan, sok százéves hagyományait erőltető intézmény, hanem az öntudatos emberek gondolati és gyakorlati szabadságvágyát hirdető és kielégítő kis sziget, ami évről évre bárhol tanyát verhet.”
Genius Tehetséggondozó Óvoda, Két Tanítási Nyelvű Általános és Középiskola
A GENIUS Tehetséggondozó Óvoda, Általános és Középiskola programját Erősné Tóth Márta dolgozta ki 1990-ben. Tehetséggondozó programjának elemei: a csengő mellőzése, a differenciált képességek alapján folyó kiscsoportos oktatás, az egész napos tanítás, iskolapszichológus alkalmazása, az osztályozást helyettesítő szöveges értékelés, magas óraszámú művészeti képzés a zene és a képzőművészet területén, idegen nyelv és informatika oktatása az alsó tagozatosok számára. Olyan elemek voltak ezek 1990-ben, melyek a megszokott pedagógiai elvektől eltérő, újszerű gondolkodásmódot tükröztek. Ezek napjainkban már elterjedtek, egyes elemei szinte minden iskola központi programjában benne vannak. Az iskola 12 éves, egységes, szervesen egymásra épülő képzést kínál az oda jelentkezőknek, akik már első osztálytól tanulhatnak idegen nyelvet, s különleges képességeikre valóban odafigyelnek, hiszen már 6-7 éve koruktól fakultációkon is gyakorolhatják magukat abban, amiben kiemelkedőt képesek nyújtani. A képzés ára azonban egy átlagos család számára elérhetetlen: az óvodában havonta 40 ezer forintot kell fizetni, az iskolában pedig a 350 ezer forintos éves tandíjon felül havi közel 11 ezer forintot.
Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
A Ritók Nóra alapította Igazgyöngy Alapítvány egy kiemelten közhasznú civil szervezet, amelynek célja a tehetséggondozás és alapfokú művészetoktatás, hátrányos helyzetű, főként roma gyerekek körében. Az alapítvány 10 éve működik, ma Berettyóújfaluban és vonzáskörzetében 650 gyerek vesz részt a művészeti képzésben. „Az gondolom, hogy a boldogság keresése minden gyerekben benne van, de sajnos nem minden gyermek indul egyenlő eséllyel ezen az úton.” – nyilatkozta egy interjúban Ritók Nóra.
Alkotnak az “igazgyöngyök”
Az Igazgyöngy elhivatott pedagógusai minden erejükkel próbálják egyengetni a „messzebbről” indult gyerekek útját is. Az iskolában a legjobb alapanyagokat, eszközöket használják, a legérdekesebb technikákat mutatják meg az érdeklődő diákoknak. Ezek a rajzórák nem hagyományosak, itt kinyílik a világ a gyermekek számára. Az intézmény célja nem kevesebb, mint a művészet segítségével tudatos egyéniségeket nevelni, akik bátran vállalják önmagukat és véleményüket. Emellett az alapítvány anyagi segítséget is próbál nyújtani a nehéz körülmények között élő családoknak.
Art Ért Alapítvány, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Az Art Ért Alapítvány Csetneki József képzőművész vezetésével hasonló tevékenységet fejt ki, mint az Igazgyöngy Alapítvány, csak Sárospatak térségében. Több mint tíz kis faluban végeznek alapfokú művészetoktatást, amelynek célja itt is a személyiség fejlesztése. Tanítanak báb-és színművészetet, számtalan képző- és iparművészeti ágat, van néptánccsoport és zeneoktatás. A képzés nyolc évfolyamos, egy előkészítő évfolyammal. Az iskolát alapító és működtető képzőművészek nyaranta táborokat szerveznek egy közeli művésztelepen. Mindezekért a hátrányos helyzetű diákoktól csak minimális, öt ezer forint körüli tandíjat kérnek, a fenntartásban a már említett, öt évre megpályázott hátránykompenzációs támogatás segít.
