Beszélgetés Horn Györggyel, az AKG alapítójával az első hazai alternatív gimnázium (időközben általános iskola is) az AKG egyedi megoldásairól.
(Kerényi Mari írása. Eredeti megjelenés: https://iskolaszolga.hu/index.php?menu=cikk&id=1034)
Reformpedagógiai törekvések – elsőként itthon
Az ország első alapítványi gimnáziuma az AKG, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium. Olyannyira úttörő, hogy születésével nem csak új iskolát, de hozzá új fogalmat is teremtett. Elnevezésében az alternatív a huszadik század elején indult reformpedagógiai törekvésekhez való tudatos kapcsolódást volt hivatott demonstrálni. Ez az elnevezés aztán gyűjtőnév lett: ezt kezdte használni magára minden, a rendszerváltozás környékén induló, újító pedagógiai törekvés. Az alternatív kifejezés végül olyannyira elfogadottá vált, hogy a 2011-es köznevelési törvényben is megjelent. Mint tudjuk, a törvény legújabb módosításának eredményeképpen ez a név oktatáspolitikai szakszóból ismét pedagógiai szakkifejezéssé vált, de elnevezés ide vagy oda, az alternatív törekvések továbbra is megvannak. A folyamatos változás közben pedig van, ami változatlan, ahogy a később született alternatív iskolákban, úgy az AKG-ben is. Pedagógiai programjuk így foglalja össze az iskola születését:
Az iskola egy pedagóguscsapat önálló kezdeményezésére, közösen összeállított programja alapján alakult meg. Az AKG megalapításának egyszerű, pragmatikus okai voltak. Gyakorló középiskolai tanárok tanítási problémáikra kerestek kezdetben egyéni, majd falakba ütközve, közös szervezeti, szakmai választ, s ezekből a magyar középiskolákat általánosan is jellemző gondokra adott egyedi válaszokból alakult ki a program. Az iskola tehát a praxis szülötte, az alkotók átlépve saját egyéni korlátjaikon, közös választ kerestek –, és megtalálni véltek – gondjaikra. A gyakorlati, hétköznapi szakmai problémák összegzése az iskola szerepének átfogó értelmezését tette szükségessé, majd a pedagóguscsapat együtt határozta meg saját iskoladefinícióját, s ezt követően ennek minden részletében a pedagógiai stratégiának alárendelt módon (tevékenységek, szabályok, tér, idő stb.) megteremtettek egy hétköznapokban is működni képes iskolát.
Az iskola címerében ott van a mindinkább történelmi távlatot megjelenítő alapítási évszám és alatta a már szállóigévé vált jelmondat: Mi az ebihalak pártján vagyunk. Az AKG célkitűzése alapításától kezdve változatlan: támogatni tanulóik fejlődését, akik az iskola falai között nem készülnek az életükre, hanem élik azt. Ennek érdekében működnek együtt partnerként, alkotnak egy közösséget diákok, pedagógusok, szülők. Harminchárom év után is ugyanez köszön vissza a pedagógiai programjukban: Az AKG eredményes működése érdekében érintett valamennyi szereplő – szülők, tanulók, a fenntartó szervezet, a pedagógusok közösségei, a pedagógusok – egyaránt autonómiát kapnak.
Mikor Horn Györgyöt, az AKG alapítóját, pedagógiai koordinátorát megkerestem, éppen csöngött a telefonja: az egyik csibéjével gondok vannak, a vonal végén aggódó édesanyának küldi egy segítő szakember telefonszámát, később még beszélnek, hogy sikerült-e az egyeztetés… – zajlik az élet, online is. A bajban levő csibe pedig ezerszer fontosabb, mint akármilyen interjú, ez nem kérdés.
Később aztán az interjú is megvalósult, természetesen. A beszélgetést pedig azért kezdeményeztem, mert a többi alternatív iskolához hasonlóan az AKG is kért és kapott engedélyt a maga egyedi megoldásainak megvalósítására. Hogyan zajlott a folyamat, és milyen változásokat eredményezett – ezekről kérdeztem Horn Györgyöt.
Az AKG útja az alapításától máig a rendszerváltozástól napjainkig tartó oktatáspolitikai változások tükre is lehetne.
Az iskolák belső világát szabályozó dokumentumok az elmúlt harminc évben igen sokat változtak. Amikor az AKG indult, akkor az 1985. évi közoktatási törvény volt érvényben, amely a következőt írta elő:
Az iskolai nevelés-oktatás a nevelési és oktatási tervek… alapján történik. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményben, valamint az alapfokú művészetoktatási intézményben tanító pedagógus a jogszabályok keretei között a nevelési és oktatási terveket a helyi körülményeknek, a tanulók fejlettségének megfelelően alkalmazhatja.
Eszerint a szabályozó szerint az iskolák igen nagy szabadságot élveztek a pedagógiai programjuk részeként megfogalmazott helyi tanterveiket illetően. Az AKG mégoly egyedi programja is belefért ebbe a megengedő jogi környezetbe.
A 90-es évektől, az 1993-as újabb közoktatási törvény, majd az első Nat. megszületésétől egy újabb lépcsőfok került az általánosan érvényes törvénytől az egyedi intézményekig ható szabályozásba. A Nat. alapján iskolatípusonként kerettantervek készültek, amelyek ajánlásokat tartalmaztak a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására. Ezeket a kerettanterveket felhasználva az iskoláknak joguk volt olyan saját pedagógiai programot készíteni, amely a helyi sajátosságoknak és törekvéseknek is teret ad. A pedagógiai program részeként elkészült helyi tantervek alapvetően a Nat.-ra támaszkodtak; a kerettanterveket a nem kötelező ajánlásnak megfelelően többé-kevésbé adaptálták a maguk iskolája számára. Az AKG is és az egyébként lassacskán szaporodó, többi alternatív iskola programja autonómiáját őrizve és megvalósítva is eleget tudott tenni ennek a törvényi szabályozásnak.
Amikor a 2011-es köznevelési törvényben lehetőség nyílt az iskolák számára alternatív kerettanterv létrehozása és engedélyeztetése, akkor – több másik intézménnyel együtt – az AKG is megalkotta a magáét. Pontosabban egy olyan kerettantervet készített a pedagógusok csapata, amely alapelveiben a működő AKG-t tükrözte, azonban nem tartalmazott részletekbe menő szabályozást. Részben azért választották ezt a megoldást, hogy az erre épülő helyi tantervükben rugalmasan alkalmazkodhassanak az esetleg később felmerülő, aktuális igényekhez, részben pedig azért, hogy ha más iskola is szeretné használni a kerettantervüket, annak tág mozgásteret engedjenek. Hogy nem csupán a saját iskolájuk járt a fejükben, azt az is mutatja, hogy a maguk hatosztályos gimnáziumi programja „alá” egy általános iskolai tantervet is készítettek és engedélyeztettek – hadd legyen teljes, mind a 12 évfolyamot átfogó a program. Ekkor még egyáltalán nem gondoltak saját általános iskolára – mondta Horn György – és érdekes, hogy a nemrég indult iskolájuk nagyon más is lett, mint ahogy azt annak idején, tíz éve elképzelték.
A köznevelési törvény legújabb módosítása 2020-tól új helyzetet teremtett az alternatív iskolák, így az AKG számára is. A más intézmények által is alkalmazható, másoknak is használható, ezért általánosabban fogalmazó kerettanterv helyett konkrétan és kizárólagosan az AKG-ra érvényes, egyedi megoldás megfogalmazása és engedélyeztetése vált lehetővé.
Az engedélyeztetési kérelemmel járó, szükség hozta munka az AKG-ban összekapcsolódott működésük egyébként is időszerűnek érzett áttekintésével. A szervezet deklaráltan feladatának tekinti, hogy időről időre felülvizsgálja programját és annak gyakorlati megvalósulását. Mindig van, hogy a külső körülmények változása miatt valamit változtatni kell vagy éppen máshogy csinálni. Nemegyszer megesik, hogy az elképzelés a gyakorlatban másként fest, mint ahogy eltervezték. Hogy egyszer csak kiderül: valamire nem gondoltak, pedig elég fontos ahhoz, hogy beemeljék a szabályozott elemek körébe.
Horn György úgy látja, 2020-ra éppen megérett az idő egy ilyen felülvizsgálatra, így a külső kényszer egybeesett a belső szükséggel. A nemrég indult legújabb innováció, az általános iskola működését illetően sok átgondolni való akadt, de a patinás középiskola is adott feladatot.
A középiskolát illetően azt tűzték ki célul, hogy kitalálják, hogyan lehet a hat- és négyosztályos képzést úgy összehangolni, hogy az érettségire és a továbbtanulásra felkészítő utolsó két évre összeérjen a két program. Így született meg az a megoldás, hogy a nyelvi előkészítő év a specializációt megelőző 11. évfolyamra került, és innentől kezdve a hetedikbe és a kilencedikbe beiskolázott diákok is együtt haladnak tanulmányaikkal. Érettségi vizsgát pedig mindenki a 13. évfolyam végén tesz.
Az általános iskolában az elmúlt két év tanulságait összegezve azt tekintették át, hogyan működik, mennyire vált be a kompetenciaalapú képzés. Fontos kérdés volt az is, hogy a középiskolában bevált és az AKG-s identitás részét képező csibe milyen szerepet tölt be a kicsik között. Hogyan, mire használják ezt az eredetileg kamaszoknak kitalált formát. A felülvizsgálat eredményeképpen végül nem változtattak a programon. Úgy látták, nem hiába folyt két évig az előkészítő munka, sikerült alaposan végiggondolni és eltervezni az általános iskolát.
A februártól márciusig zajló, megfeszített munka eredményeként az egyedi engedély keretében a működő dolgok megőrzésére és a szükséges változtatások megvalósítására kértek lehetőséget. Csupa olyasmire, amit a program felülvizsgálatának alapján valóban fontosnak láttak. Horn György az mondja: ha a törvényi szabályozás által generált szükség nem hozza előre a dolgot, akkor a nyáron, kicsit kényelmesebben végezték volna el ezt a munkát. Az engedély benyújtása előtt két körben egyeztettek az EMMI munkatársaival, akik a törvényi megfeleltethetőség és ellenőrizhetőség szempontjából vizsgálták át a készülő anyagot. Az egyedi megoldásról szóló kérelem végül több ezer oldalas dokumentum lett, terjedelmében összemérhető a korábbi alternatív kerettantervükkel. Az első száz oldal az alapvetés, ezután az általános iskolai program bevezetője következik, és ezután jönnek a tantárgyakra lebontott tananyagok. Horn György szerint, míg az alternatív kerettantervben olyan programot alkottak, amelyet bárki megvalósíthat, ebben a dokumentumban azt fogalmazták meg, amit ténylegesen csinálnak. Az engedély, amit kaptak, erős felhatalmazás működésük legitimitására. A köznevelés törvény legújabb változata szerint a nevelő-oktatómunka fejlesztése érdekében az általános iskolai és a középfokú nevelésben és oktatásban az oktatásért felelős miniszter a nevelés-oktatás tartalmi kérdéseire, a vezetési modellre, a nevelés- és oktatásszervezési módszerekre, a minőségpolitika, a minőséggondozás rendszerére, a tanuló heti kötelező óraszámára, a pedagógusvégzettségére és -szakképzettségére, valamint a működéshez szükséges feltételekre vonatkozóan egyedi megoldások alkalmazását engedélyezheti.
Az AKG egyedi megoldásról szóló engedélye gyakorlatilag valamennyi fent idézett területet sorra veszi. Az iskola 2020 júliusától egyedi engedéllyel rendelkezik a nevelés-oktatás tartalmi kérdéseire vonatkozóan, a vezetési modellre vonatkozóan, nevelés-és oktatásszervezési módszerekre, minőségpolitikára, minőséggondozásra, a tanuló heti kötelező óraszámára, a pedagógusvégzettségére és szakképzettségére vonatkozóan is.
Az iskola alapítója úgy látja, az intézmény identitása nem szenvedett csorbát: a kicsiknél megmaradt az eltérő, egyéni haladási ütem, a kompetenciaalapú fejlesztés, mindkét iskolatípusban a patrónusrendszer. A projektalapú tanulás, az epochális beosztás, a tanévet nyolchetes ciklusokra osztó oktatásszervezés továbbra is engedélyezett. Az autonóm kisiskolák hálózata is elfogadott szervezeti működési forma.
Az iskolájuk tehát maradhat, marad az, ami volt:
Az AKG a pedagógusok iskolája, autonóm pedagógiai műhely…
További cikkeink a témában:
Engedély egyedi megoldásokra 1. – a folyamat
Engedély egyedi megoldásokra 2. – Waldorf iskolák
Engedély egyedi megoldásokra 3. – Rogers Iskola
