Inklúziós Játékok Workshop – fiataloktól fiataloknak, a befogadás jegyében

2025. október 22., Érd – Szikra Tehetséggondozó Egyesület

Október 22-én Érden fiatalok és felnőttek együtt töltöttek egy egész napot játékban, közös gondolkodásban és inspiráló beszélgetésekben. Az Inklúziós Játékok Workshop a „Nagyban facilitálunk” projekt egyik kiemelt eseménye volt – egy nap, ahol a befogadás, az elfogadás és az együttműködés nemcsak téma, hanem megélt tapasztalat lett.

A nap célja

A workshop célja az volt, hogy fiatalok mutassák meg társaiknak és felnőtteknek, hogyan lehet játékosan tanulni az inklúzióról – vagyis arról, hogyan teremthetünk olyan közösségeket, ahol mindenki helyet kaphat, meghallgatást és figyelmet érdemel.

A négytagú fiatal facilitátorcsapat – Balogh Simkó-Júlia, Fürjes Rózsa, Nagy Flóra és Szeivolt Kata – több hónapos felkészülés után, saját tervezésű gyakorlatokkal vezette a napot. A program házigazdája a ReSuli – a megújuló oktatásért Alapítvány, szakmai felelőse Rózsa Ildikó volt.

---

A program

A nap során a résztvevők négy különböző játékhelyszínen vettek részt, forgórendszerben. A játékok között voltak mozgásos, kommunikációs, bizalom- és együttműködésfejlesztő feladatok, amelyek mind az elfogadásról, figyelemről és sokszínűségről szóltak.
A napot beszélgetések is gazdagították: a résztvevők találkozhattak több döntéshozóval és szakmai vendéggel – köztük Csőzik Lászlóval (Érd polgármestere), Dr. Bősz Anettel (a Magyar Liberális Párt elnöke), Cseriné Demeter Bernadettel (ADHD Magyarország – Pálföldi Alapítvány), Kalina Yvettel (Csörögi Tanoda) és Zádori Henriettával (Szikra Egyesület).

A gyerekek visszajelzéseiből kiderült, hogy a nap során mindenki talált kedvenc pillanatot: volt, aki a hangszínházat, más a békás vagy zümmögős játékot, megint más a hajós vagy boszorkányos feladatot emelte ki. Sokakat megnevettetett a halandzsa-nyelvű irányítás vagy a szájról olvasós gyakorlat – ezekben egyszerre kellett figyelni, bízni és elfogadni egymást.

Amikor a gyerekek az érzéseikről adtak visszajelzést, legtöbbször a boldogság, vidámság, nyugalom, felszabadultság és elfogadás szerepelt – sőt, volt, aki egyszerűen csak annyit írt: „fun”.

Akadt, aki „éhes volt, de boldog”, más „fáradtságot és elégedettséget” vitt haza, megint más „energiát” és „motivációt”. Többen megfogalmazták, hogy fontos figyelni a szavainkra, mert másokat bántó lehet, amit mondunk – azaz a játékok nemcsak szórakoztattak, hanem elgondolkodtattak is.

A felnőttek visszajelzései hasonlóan lelkesek voltak. Volt, aki úgy fogalmazott:

„Egyszerre kikapcsolódás, gondolatébresztés és inspirációs élmény.”
Más szerint a fiatalok „felkészülten, lelkesedéssel és őszinteséggel vezették a foglalkozásokat, biztonságos, nyitott légkört teremtettek”, és példát mutattak abban, milyen az, amikor kortársak között természetes módon működik az elfogadás.

Sokan kiemelték, hogy „az inklúzióról nemcsak beszéltünk, hanem meg is éltük”. Volt, aki megjegyezte:

„Itt mindenki fontos. Olyan, mintha egy különleges nyelvet beszélnénk, amit mindenki ért.”

Természetesen akadtak gyakorlati tanulságok is – többen jelezték, hogy nagyobb tér, több idő vagy pontosabb tájékoztatás még kényelmesebbé tehette volna a napot –, de ezek inkább szeretetteljes javaslatok voltak, nem kritikák. A közös élményt semmi sem zavarta meg.

A workshop végére nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is többet vittek magukkal, mint amire számítottak. Ahogy az egyik résztvevő megfogalmazta:

„Megint megtapasztaltam, hogy a fiatalok mennyire tudatosak, empatikusak és inspirálóak. Sok felnőtt tanulhatna tőlük.”

Ez a nap valóban a közösség, az érzékenység és az együttműködés ünnepe volt – ahol mindenki fontos volt, és minden játék mögött ott volt egy kicsi, de nagyon is komoly üzenet: az elfogadás tanulható, és jó érzés együtt gyakorolni.

Tanulságok és üzenetek

Az Inklúziós Játékok Workshop megmutatta, hogy a játék nem gyerekes dolog, hanem a tanulás, kapcsolódás és elfogadás egyik legerősebb eszköze.
A fiatal facilitátorok bebizonyították, hogy képesek vezetni, inspirálni és érzékenyíteni kortársaikat és a felnőtteket is.

A visszajelzések szerint a nap egyik legfontosabb üzenete:

„Az inklúzió nem elmélet – hanem minden apró figyelmes gesztus, amivel helyet adunk egymásnak.”