Iskola-para – mire jó egy alternatív iskola?
Minden szülő a legjobbat szeretné a gyerekének, iskolából is. Az iskolaválasztás egyébként sem könnyű, de mostanában komoly fejtörést okozhat a szülőknek. Egyházi iskola, magániskola, alternatív iskola, tanulócsoport – látszólag nagy a választék, de sajnos mindenhol azt lehet hallani, hogy a „jó” iskolákba hatalmas a túljelentkezés. A kiigazodásban támpontokkal, tudnivalókkal, hasznos információkkal segítette az érintetteket a Felelős Szülők Iskolája 2020. január 9-i rendezvényén Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete alternatív tagozatának vezetője. Íme egy kis ízelítő!
Ma Magyarországon fenntartás tekintetében vannak állami, egyházi és magániskolák. Pedagógia tekintetében hagyományos- és alternatív iskolák – ez a két fogalom azonban nem egyértelmű. Hagyományosnak hívjuk általában a megszokott iskolákat, amikben mi is felnőttünk (legalábbis a legtöbben, bár az első alternatív iskolások közül is sokan szülők már).
A vágyott alternatívában a tanár nem egy távoli, elérhetetlen tekintély, hanem egy olyan ember, aki felé bizalommal lehet lenni, aki tisztában van a gyermek életkor szerinti sajtosságaival, meg akarja ismerni az adott gyerek személyiségét, és képes arra, hogy ezt is figyelembe vegye, amikor tanít. A tanításban játékos, izgalmas dolgokat mutat: olyan dolgokat kínál fel, amit a gyerekek kedvvel és kitartással végeznek el. A terem is barátságos, a falon gyerekrajzok, a berendezés része a szőnyeg, a fotel, a padok sem biztos, hogy katonásan sorakoznak. Egyszerűen emberi közeg az egész, ahol bíznak a gyerekben, szülőben, és ahol lehet bízni a tanárban. Ahol mindennek a célja valóban a gyerek legoptimálisabb fejlődése. Ahova a gyerekek szeretnek járni.
Jó, ha tudjuk: az alternatív iskola vagy az alapítványi iskola nem ugyanaz.