Alternatív kerettanterv helyett egyedi megoldások

Kerényi Mari írása. Megjelent: Pedagógiai és Módszertani Tanácsadó. Menedzser Praxis Kiadó, 2020. szeptember, p. 11-17.

Alternatív kerettanterv helyett egyedi megoldások[1]

1. Mi a különbség?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (NKT) kisebb-nagyobb módosításokkal szabályozza az óvodák, továbbá az általános- és középiskolák működését. A változások nyomon követése és értelmezése minden fenntartónak és intézményvezetőnek elsődleges, ám igencsak nehéz feladata. Nehéz, mert a tömör jogi szöveget kibontani és a napi praxis nyelvére lefordítani sosem egyszerű – nem véletlenül kérünk időnként hivatali állásfoglalást, fordulunk nem egyszer szakértőhöz egy-egy értelmezési kérdésnél elakadva.

Az alábbiakban azonban nem egy-egy nehezen kibogozható passzus kibontására vállalkozom, hanem a törvény(ek) alternatív intézményekre vonatkozó paragrafusainak szövegváltozatiban tükröződő szemléletváltozás áttekintésére. Az NKT 9. §-ának korábban érvényes verziója meghatározta az alternatív közoktatási intézmény fogalmát: „…alternatív óvoda, alternatív iskola az az óvoda, iskola, amely nem hagyományos pedagógiai módszerekkel végzi nevelő és oktató munkáját”

Ezek a „nem hagyományos pedagógiai módszerek” éppenséggel e törvény által nyertek legitimitást, noha már jóval előbb jelen voltak a köznevelésben. A jobb értés kedvéért tegyünk egy kis kitérőt csak egy rövid visszatekintés erejéig! Nagyjából a rendszerváltás környékén jelentek meg részben a reform-, részben pedig az alternatív pedagógiai törekvések.  Magányos osztálytanítók próbálgatták a maguk körében a  Freinet- Montessori- és egyéb reformpedagógiai  vagy éppen frissen kialakított módszereket; lelkes pedagóguscsapatok alapítottak egész intézményeket a nemzetközi gyakorlatból átvett,  maguk által kidolgozott vagy éppen kipróbálásra váró koncepciójuk megvalósítására.   1992-ben megalakult a megszokott állami keretektől eltérő intézmények saját szervezete, az AME (Magyar Alapítványi, Egyesületi és Magánoktatási Intézmények Egyesülete). Valójában ezt a megindult pezsgést követve, ennek hatására az „1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról” szabad utat nyitott a már elindult kezdeményezéseknek és megteremtette jogi hátterüket. Kimondta, hogy (4. § (5) ) Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre. Ezzel együtt a megszülető új intézmények az állami fenntartásúakkal azonos támogatásáról is rendelkezett, mivel azt is deklarálta, hogy (4/A. § (2)) az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban.

Tulajdonképpen még nem nevesítette az alternativitást, ám meglehetős mozgásteret biztosított minden intézménynek ahhoz, hogy bátran kísérletezzenek. A törvény a továbbiakban a hamarosan megjelenő Nemzeti alaptanterv követését írta elő, melynek tartalmait a kerettantervek ajánlásait figyelembe véve építhették be az iskolák saját pedagógiai programjuk részét képező helyi tantervükbe. Az ajánlott kerettantervek a NAT alapján kerültek kidolgozásra és a többféle verzióból az iskolák választhattak, de dönthettek úgy is, hogy saját tantervüket közvetlenül a tág kereteket engedő NAT alapján készítik el.  A friss pedagógiai áramlatokhoz csatlakozva, a törvény által kínálkozó lehetőséget kiaknázva sokféle próbálkozás indult akkortájt. Az AME szervezetén belül 2000 körül megszületett az Alternatív Tagozat, mely egymást támogató, identitást erősítő közeget teremtett a kísérletező pedagógiai műhelyeknek. Ezek az intézmények vívták ki létükkel az „alternatív óvoda, iskola” fogalmának 2011-es törvénybe foglalását.

Az NKT  fentebb idézett paragrafusa lehetővé tette, hogy az alternatív intézmények nem a központilag meghatározott, minden intézményre kötelező, hanem saját maguk által alkotott kerettanterv szerint működjenek.: „ 8) Az alternatív óvodák, iskolák az általuk készített és az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott óvodapedagógiai programban, kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat”… „(9)  Az óvodapedagógiai program, kerettanterv a (8) bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározottaktól.”

A törvény akkurátusan fel is sorolta, hogy mi mindenben térhetnek el az alternatív kerettantervek a mindenkire vonatkozó előírásoktól:

Az alternatív óvodapedagógiai programban, az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben

1. a)folyó óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és az óvodapedagógus feladatait,
2. b)az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket,
3. c)folyó felkészítést az állami vizsgákra,
4. d)a tanulók számára előírt heti kötelező óraszámot,
5. e)a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait,
6. f)alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit,
7. g)működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést,
8. h)elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.

Az eltérés lehetőségei eszerint szinte mindenre kiterjedtek. Figyelemre méltó és a legitimációt megerősítő kitétel, hogy az engedélyezett alternatív kerettanterv felhatalmazása felül is írta a törvényt és az ahhoz rendelt jogszabályokat. Az engedélyezett eltérés, a legitimizált alternatív kerettanterv saját törvényként működött az azt megalkotók és alkalmazók számára: (9) Az óvodapedagógiai program, kerettanterv a (8) bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározottaktól.

Az idézett passzus alapján tehát a magukat alternatívként definiáló intézmények végre hivatalosan elismertté válhattak és saját működésüket dokumentálva önazonosnak érezhették magukat. A fenntartók vagy iskolák szövetsége számára lehetővé vált, hogy engedélyeztetésre nyújtsák be az erről szóló dokumentumot. Az alternatívok nekiláttak tehát megírni saját alternatív kerettantervüket. Minden intézmény legalább egy évet dolgozott ezen, komoly műhelymunkával megtámogatva az alkotás folyamatát. A sok száz oldalt kitevő dokumentumok alapos elméleti bevezetőt kaptak arról, hogy milyen szükséglet hívta életre, milyen pedagógiai hitvallás vezérelte a kerettanterv alkotóit, az alkalmazás által mely célokat tűzött maga elé és hogyan igyekszik azokat megvalósítani. Az engedélyezésre benyújtott kerettantervek nem jelölték kiemelten, hogy a törvény által felhatalmazva a szabályozók mely passzusaitól is térnek el. A hangsúlyt nem arra fektették, hogy mit nem csinálnak vagy mit csinálnak másként, mint az előírások, hanem arra, hogy mit, hogyan csinálnak és miért éppen úgy.

2013 és 2019 között összesen 17 alternatív kerettanterv nyert engedélyt. Ezek között több olyat találunk, melyek tulajdonképpen egy program különböző iskolatípusra adaptált változatai:

• AKG Kerettanterv és

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium 13 éves egységes iskola programjának 1–8. évfolyamra készült kerettanterve (természetesen az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány nyújtotta be ezeket)

• Alternatív kerettanterv a „különös bánásmódot igénylő – ún. ZK” diákok számára (6 évfolyamos szakközépiskola, 3 évfolyamos szakiskola, 4 évfolyamos gimnázium) és Alternatív kerettanterv a „kiemelt figyelmet igénylő – ú.n. ZK” diákok számára (általános iskola) (a Mű-Hely Líceum Alapítvány nyújtotta be)
• Értékközvetítő és képességfejlesztő program az 1-8, 9-12 és 7-12. évfolyamokra kidolgozva (mindhármat a Zsolnai-módszert a középpontba állító Tehetségekért Alapítvány nyújtotta be)
• Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program és

Gyermekek Háza Alternatív Gimnázium NYEK, 9–12. évfolyamra készült kerettanterve

(a fenntartóváltozás miatt az elsőt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a másodikat már a Közép-Budai Tankerületi Központ nyújtotta be)

Különleges helyet foglalnak el azok a kerettantervek, melyek több intézmény együttműködése által, több iskola használatára jöttek létre:

– A fentebb már említett Értékközvetítő és képességfejlesztő program

– A szociális kompetenciák fejlesztésére épülő alternatív alapfokú kerettanterv általános iskolai intézmények számára (melyet a Carl Rogers Személyközpontú Iskola Alapítvány nyújtott be engedélyeztetésre, de saját egyedi megoldásaikkal kiegészítve a Rogersen kívül a Palánta, a Kincskereső, a Meixner és a Humánus iskola is magáénak tudhatta)

– A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve (melyet a Magyar Waldorf Szövetség nyújtott be engedélyeztetésre és valamennyi magyarországi Waldorf-iskola eszerint működött)

Természetesen olyan tanterv is készült, mely egy fenntartó egyetlen alternatív iskolájának egyedüli kerettanterveként került engedélyezésre:

• Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium – A személyre szabott iskola – alternatív kerettanterve (Belvárosi Tanoda Alapítvány által benyújtva)
• „Kürt – A rád szabott iskola” (a Kürt Alapítvány engedélyeztette)
• „Novus Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola kerettanterve”(a PATRÓNUS Polgári, Művelődési, Pedagógiai és Közhasznú Alapítvány által benyújtva)

És engedélyezésre kerültek olyan tantervek is, melyek azoknak a programoknak adtak teret, melyek ugyan nem tartoztak az alternatív iskolák körébe, ám sehogyan sem fértek be az adott törvényi szabályozás keretei közé.

– Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziumának kerettanterve (Magyar Táncművészeti Főiskola)

– „Kerettanterv két nyelven való tanításhoz az általános iskola 1–4. évfolyama számára és Kétnyelvű oktatás kerettanterv az általános iskolák 5–8. évfolyama számára” (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerület)

– „Maimonidész Zsidó Gimnázium kerettanterve” (Maimonidész Zsidó Gimnázium)

Ezzel a lehetőséggel több iskola is élt, így az alternatív kerettantervek szerint működő iskolák száma közelítette a kilencvenet.

A 2011. évi CXC. törvény legújabb módosítása komoly fordulatot jelent a korábbiakhoz képest. A fent idézett 9.§ (8) bekezdése így módosult:

A nevelő-oktató munka fejlesztése érdekében az óvodai nevelésben, valamint az általános iskolai és a középfokú nevelésben és oktatásban az oktatásért felelős miniszter a nevelés-oktatás tartalmi kérdéseire, a vezetési modellre, a nevelés- és oktatásszervezési módszerekre, a minőségpolitika, a minőséggondozás rendszerére, a tanuló heti kötelező óraszámára, ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, a pedagógusvégzettségére és -szakképzettségére, valamint a működéshez szükséges feltételekre vonatkozóan egyedi megoldások alkalmazását engedélyezheti…

A nagyjából húsz éve született és a NKT korábbi változatában legitimált „alternativitás” fogalma visszaszorult oda, ahonnan érkezett: a szakmai zsargonba. Hivatalosan nem létezik többé alternatív óvoda, iskola. Ennek természetes következményeként vesztik érvényüket a miniszter által engedélyezett, nyilvános, bármelyik iskola által elérhető és használható alternatív kerettantervek. Csak egyedi megoldások vannak. Ha egy intézmény alternatív módon szeretne működni ahhoz képest, mint ahogyan azt a többségi iskolák számára előírt keretek megkívánják, akkor fenntartója kérelemmel fordulhat az oktatásért felelős miniszterhez, s ha kérelme meghallgatásra talál, „az intézményt az oktatásért felelős miniszter veszi nyilvántartásba és adja ki számára a működési engedélyt, valamint gyakorolja a törvényességi és hatósági ellenőrzési jogköröket.”

Ha azt igyekszünk számba venni, mennyiben különbözik az alternatív kerettantervekben érvényesíthető és az egyedi megoldásokra vonatkozó eltérési lehetőségek listája, azt láthatjuk, hogy az is jócskán szűkült. A törvényben szereplő újabb felsorolás a  korábbiakhoz képest kevésbé részletes, így kérdés, hogy a nevelés-oktatás tartalmi kérdéseibe beleértendő-e az iskolában oktatott tananyag és követelmények, valamint a felkészítés az állami vizsgákra.(a korábbi verzióban ez is szerepelt). Az újabb szövegváltozatban található nevelés- és oktatásszervezési módszerek részét képezik-e a korábbi szövegben az óvodai nevelésre vonatkozóan felsorolt dolgok: óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésének elvei, a nevelés tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai, a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályai. Az elfogadott pedagógus végzettségre és szakképzettségre vonatkozó szabályozás a korábbihoz képest eleve szűkíti az iskolák lehetőségeit, ám ennél is egyértelműbb a tantárgystruktúrára vonatkozó megszorítás:

. (9) *  A (8) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha a benyújtott tanterv tantárgyi struktúrája – a Nat-ban meghatározott műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében – legfeljebb harminc százalékban tér el a Nat-ban és az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.

Tehát nemcsak arról van szó, hogy nem az alternatív kerettantervek jogtulajdonosainak hozzájárulásával lehet, minden különösebb hatósági procedúra nélkül alternatív kerettantervet választania egy iskolának, hanem arról is, hogy az egyedi eltérési engedély feltételei is igen szigorúak. Az azonban kétségtelen, hogy míg egy alternatív kerettanterv engedélyeztetése milliós nagyságrendű költséget rótt a fenntartóra, addig az egyedi megoldásokra vonatkozó kérelem benyújtása mindössze 3000 Ft-ba kerül.

Amíg az alternatív kerettantervek esetében az azt benyújtó elméleti alátámasztással, szakmai háttérrel alapozta meg a kerettantervét, az egyedi megoldásokra vonatkozó kérelem arra kell fókuszáljon, hogy az adott iskola miben tér el a jogszabályoktól és a törvényi rendelkezéseket a megszokotthoz képest milyen megoldással teljesíti. A kérelmekben az elmélyült kutató- és műhelymunka eredményei másodlagossá váltak a praxishoz képest. Az AME Alternatív Tagozatának tagjai közül sok intézmény fenntartója a megadott április végi határidőre benyújtotta az eziránti kérelmüket, mivel (9a) *  A (8) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet az óvoda, iskola fenntartója jogosult az oktatásért felelős miniszternek benyújtani.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (az új általános iskolájára vonatkozóan is), és a Gyermekek Háza (az új középiskolájára szintén). A Mű-Hely Líceum Alapítvány mindkét általa fenntartott iskolájára megkérte az egyedi engedélyt: a budapesti  Zöld Kakas Líceumra és a dunaújvárosi Pentelei Molnár János iskolára. A szociális kompetenciákról szóló tantervet kidolgozó iskolák fenntartói (Rogers, Palánta, Kincskereső, Meixner, Humánus iskola) egyenként folyamodtak engedélyért éppúgy, mint a Waldorf iskolák. A Belvárosi Tanoda Gimnázium, a Közgazdasági Politechnikum és a Kürt Gimnázium fenntartói szintén benyújtották egyedi megoldásokra vonatkozó engedélykérelmüket.

Mostanra megszületett a döntés, az iskolák kézhez kapták a határozatokat: valamennyien megkapták az egyedi megoldásokra vonatkozó engedélyt. Szeptember elsejétől, az új tanévtől kezdve már eszerint az engedély szerint fognak működni.

Róluk, ezekről az intézményekről és a bennük folyó munkáról indítunk sorozatot a Menedzser Praxis hasábjain. A következő írásokban az engedélyeiket egyenként megvizsgálva, az iskolák vezetőit is megkérdezve igyekszem megmutatni: a korábban alternatívnak elismert intézmények hogyan tudják belakni az egyedi megoldásokról szóló engedélyük kijelölte mozgásteret. Az egyedi engedélyek összevetésével megpróbálom megtalálni a közös jellemzőket és a valóban egyedi megoldásokat. Az írások nem titkoltan segítséget kívánnak nyújtani ahhoz, hogy a kollégák és a szülők minél szélesebb körben megismerjék, hogy a korábbihoz képest hogyan is folyik most a munka ezekben az intézményekben. További remény, hogy az egyedi engedélyek elemzése hozzásegítheti a kalandos kedvű intézményeket, hogy maguk is sikerrel folyamodhassanak hasonlóért.

[1] Köszönet Dobos Orsolyának, az AME társelnöke és Alternatív Tagozata vezetőjének az íráshoz nyújtott szakmai segítségért